Az idegsebészet az orvostudomány azon ága, amely az idegrendszer sebészetileg kezelhető, gyógyítható betegségeivel foglalkozik.
Az idegrendszer betegségei lehetnek veleszületettek, mint a vízfejűség, egyes izomsorvadások, bénulások, az idegrendszeri daganatok egyes fajtái.
A szerzett betegségek között megtalálható a baleseti- és az érelváltozás eredetű koponyaűri vagy gerincvelői sérülések, a porckorongsérv, vérzések, egyes daganatok, fertőzések, epilepszia, stb.

Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik. A kezelőorvos a kikérdezés során méri fel a lehetséges kórképeket és a kiváltó okokat. A beteg részéről pontosan elmondott panaszok, események, egyéb kórképek, valamint szedett gyógyszerek rávilágíthatnak a keresett betegségre.
A kikérdezés után a beteg fizikális vizsgálata következik: az idegsebész megnézi az agyból közvetlenül kilépő idegek funkcióját a fejen, nyakon, végignézi a gerinc melletti izmok tónusát, a végtagok mozgásait, reflexeit, melyek a gerincvelőből kiinduló idegek állapotáról, károsodásáról adnak képet.
Képalkotó vizsgálatok
A diagnózis felállításához szükséges képalkotó vizsgálatok közzé tartozik a hagyományos röntgen vizsgálat. Az ultrahang főleg újszülött korban lehet nagy segítség.
A röntgen továbbfejlesztett változata a CT, a leggyakrabban használt vizsgálómódszer az idegsebészetben. Ez a vizsgálat már nemcsak a csontokról ad felvilágosítást, hanem a porckorongok, szalagok és egyéb lágyrészek állapotáról is.
A koponyaűri vérzés diagnosztikájában is az első helyen áll, akárcsak az ágyéki gerincszakaszon előforduló porckorongsérvek felismerésénél.
A nyaki gerincszakasz sérveinek diagnózisában, az agy és a gerincvelő oxigénhiányos károsodásának felismerésében a mágneses rezonancia-vizsgálat (ismertebb nevén MR) játszik jelentős szerepet. Ez a vizsgálat részletesebb képet ad a lágyrészekről, mint a CT és nem jár sugárterheléssel.
Elektrofiziológiai vizsgálatok
Az elektrofiziológiai vizsgálatok közzé tartozik az EEG, ENG, EMG.
Az EEG az agy hullámait vizsgálja; egyes alvászavarokban, epilepsziabetegségekben, illetve a fejfájások diagnosztikájában játszik szerepet.
Az ENG a központi idegrendszerből kiinduló és az izmokhoz, inakhoz, bőrterületekhez futó idegek vezetési képességét vizsgálja. A vizsgálat eredményéből jól lehet következtetni az adott ideg sérülésének, károsodásának helyére és mértékére.
Az EMG pedig az izmok működésének vizsgáló módszere, amely segítségre lehet ideg- és izomsérülések, illetve egyes izombénulások felderítésében is.
Idegsebészeti kezelési eljárások
A Nem műtétes kezelési eljárásokat az idegsebészet is használ. Szájon át szedhető gyógyszerek vagy infúziók segítségével az eredményesebb műtéti kezelés készíthető elő. Előfordul, hogy a panaszok megszűnnek és nincs szükség műtétre.
A sérült, szakadt idegeket meg lehet varrni, a kialakult vérömlenyt le lehet szívatni vagy az ideget nyomó szövetrészeket el lehet távolítani. A nyomás alól felszabaduló ideg rövid idő alatt újra jól működhet. A daganatok nagy része is jól és teljes egészében eltávolítható sebészi módszerekkel, gyógyulást hozva a betegek számára.
Számunkra nemcsak a betegek megfelelő orvosi kezelése a fontos, hanem az orvos és a beteg közti bizalom kiépítése is, amely szintén nagyban hozzájárul a páciens teljes körű ellátásához és gyógyulásához.