Hazánkba is betört COVID-19 vírusfertőzés nehezen kiismerhető betegséget takar. Az átvészelés lehet tünetmentes, de megjelenhetnek változatos hevenytünetek az előre nem kiszámítható betegséglezajlás mellett. Számos tanulmányban szerepel, hogy COVID-19 fertőzés után 4-6 héttel is több tünet észlelhető, így fáradékonyság, fáradtság, nehézlégzés, ízületi panaszok vagy mellkasi fájdalom.
Friss kutatásokból kiderül, hogy szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, neurológiai (idegrendszeri) késői tüneteket, valamint pszichés problémákat diagnosztizáltak a fertőzés után. Ilyen tüneteket többek között a gyors pulzus, szívdobogásérzés, izomfájdalmak, fejfájás, szaglás és ízérzés hiánya, alvás-, koncentráció- és memóriazavar, sőt kiütések, hajhullás is jelentkezhet hetekkel a betegség lezajlása után. A COVID-19 bár elsősorban a tüdő betegsége, más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszútávú egészségügyi problémák kockázatát:
Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekekel vészelték át a betegséget. Ezen izomeltérések emelhetik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás gyakran eredményezi a tüdő légcseréjét végző alkotói, ún. alveolusok hosszú távú károsodását, ezzel hosszútávú légzési problémákat okozva.
Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke, fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagtól kezdődően. A COVID-19 a Parkinson- és Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját is fokozza.
Alvadási és érrendszeri károsodás: a fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így szívizom és agyi területek elhalását (infarktus, stroke) okozhatja. A vérrögök azonban tüdő-, máj- és veseérintettséghez is vezethetnek, ugyancsak hosszú távú eltéréseket eredményezve.
